Nincs belépve (Vendég)

Alig telt egy-két év azóta, hogy a Fidesz folyamatosan azt kommunikálta, hogy "Magyarország sereghajtó lett Európában". Mostanában azonban már teljes joggal lehet kínos csönd a Fidesz háza táján, ugyanis az EU, az IMF és szinte minden szakmai elemző  példaértékűnek tekinti Magyarországot az egyensúlyi mutatók hatalmas javulása miatt! Grafikonokat mutatunk be az államháztartási hiány, az ország külső finanszírozási igénye és a külkereskedelmi mérleg alakulásai tekintetében. Meglepően jók a 2009-es adatok!

Az egyetlen szám az egyórás beszédben az egymillió új munkahely volt, azonban ezt egyrészt csak tíz évre ígérte, másrészt azt sem tette hozzá, hogy eközben mennyi munkahely megszűnésével számolnak. Mi viszont tényszámokat mutatunk arról, hogy a Fidesz kormányzása alatt minden évben alacsonyabb volt a foglalkoztatottság, mint a rákövetkező hat év bármelyik évében (forrás: KSH).

Ne szavazz egy olyan pártra, amely megsérti még a legalapvetőbb demokratikus szabályokat is! Jelen cikk egy tény- és link-gyűjtemény, amely három oldalban tényszerűen összefoglal három történetet. Hogy zárhatta ki az MDF frakcióvezetője a frakció többségét a pártból csak azért mert új frakcióvezetőt akartak választani? Hogyan zsarolták meg Almássy Kornélt, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől? Hogyan zártak ki országgyűlési képviselőket a pártból csak azért, mert nem értettek egyet Bokros jelölésével? Az összefoglaló azoknak is hasznos olvasmány lehet, akik folyamatában is figyelemmel kísérték az események alakulását...

A Jobbik programja iskolapéldája annak, hogy hogyan lehet kiválasztani és előnyben részesíteni az összes ágazat közül a legkevésbé jövedelmezőt, hogy hogyan lehet államilag vezérelve széttördelni a birtokméreteket és ezzel még versenyképtelenebbé tenni a mezőgazdaságot, majd hogyan lehet csökkenteni az ezután már tényleg veszélyt jelentő versenyt (ami egyébként normál piaci viszonyok között innovációra és fejlődésre ösztönözne), és hogy hogyan lehet még a fogyasztók szabadságát is csökkenteni, és 20%-ban maximalizálni a külföldi áruk választási lehetőségét.

Hoppá! A Jobbik szerint a kamatok emelése emeli az inflációt, a gyenge forint pedig lassítja a gazdasági növekedést! Szerintük, az egész fejlett világgal ellentétes politikát vállalva, a jegybankot meg kellene fosztani a függetlenségétől, és a forint mellett be kellene vezetni helyi-lokális pénzeket is a vidéki kisgazdaságok számára! Na és természetesen, felelősségre kellene vonni az MNB vezetőit is, mert szerintük az elmúlt 20 évben szándékosan csak a "multinacionális pénzügyi és befektetői tőke" érdekeit képviselték. Ilyen blődségeket kevés helyen lehet olvasni!

Szeptemberben még a nagy nemzetközi hitelminősítők (S&P, Moodys) és a piaci elemzők is "abban bíztak", hogy a Fidesz "csak" retorikában populista, és a túlköltekező, felelőtlen ígéreteit nem tartja majd be. Az elmúlt hét fideszes nyilatkozatai azonban már kezdik elbizonytalanítani a piaci befektetőket, és kezdenek attól félni, hogy a Fidesz nemcsak szóban populista, hanem hogy ténylegesen is az, és így 2010-ben jelentősen megnő majd az államháztartási hiány. Az Unió és az IMF is nyilatkozott, hogy nem tolerálnák a Fidesz túlköltekezését.

"Nem könnyű" egyetlen interjúban ennyi csúsztatást felhalmozni: probléma a MÁV hiánya, de mégse csökkentsük a vasútvonalakat; Varga "nem ismeri" az eredményszemléletű (ESA95) költségvetési tervezés lényegét; szerinte a Kormány egyszerre biztosít magának többletbevételeket és halmoz fel hatalmas államháztartási hiányt is; a Fidesz hatalomra kerülése esetén -3% lesz a reálkamat! Varga állításával ellentétben a Fidesznek a kormányzása alatt sosem volt euróbevezetési céldátuma; az euró árfolyama valójában sosem volt idén 250-260 között és a Kormány sem számolt ilyennel. Továbbá, nem tudtunk meg semmit arról sem, hogy miből finanszírozná a Fidesz a nagyarányú adócsökkentést és hogyan teremtene egymillió munkahelyet.

A Fidesz 100 ezer forintra emelné a minimálbért. Ezzel nemcsak a vállalkozások bérterhei emelkednének meg, hanem a bért terhelő járulékok is megnövekednének. Hiába csökkentené a TB járulékot le a Fidesz 29%-ról 19%-ra, még így is több lenne a minimálbér utáni járulékelvonás.

Egy április 4-i Népszabadság tanulsága szerint a vállalkozások nagy érdekképviseleti szervei is megerősítették, hogy nem növelnék a foglalkoztatottságot a TB-járulék csökkentése fejében. Egyébként sem lenne módjuk arra, hogy egy ilyen paktumot betartassanak a vállalkozásokkal, amelyek úgyis a saját belátásuk szerint döntenek majd, hogy mire fordítják a felszabaduló forrást.

A Fidesz rendkívül önkényesen ragad ki egyetlen járuléktípust, hirdeti, hogy azt csökkentené, miközben ügyesen hallgat az összes többi adó- és járuléknemről. Hiába csökkentünk egy bizonyos adó- vagy járuléknemet, ha közben mást pedig megemelünk! A vállalkozások versenyképessége tekintetében az összadóelvonás számít!

Mivel ma Magyarországon nincs nagy szabad munkaerőkapacitás, a belső kereslet növelése főleg a fogyasztás és az import bővülésében csapódna le. Ráadásul a Fidesz még a két keresletélénkítő gazdaságpolitikai intézkedés közül is a rosszabbat válaszotta, amikor a kormányzati beruházások növelése helyett a járulékcsökkentés mellett döntött.

Statisztikai tényadatokkal bizonyítjuk, hogy Magyarországon jelenleg nincs nagy munkanélküliség és szabad munkaerőkapacitás. Ilyen körülmények között a technológia és tudásközpontú gazdaságpolitika célravezetőbb, mint az a munkahelyteremtést erőltető, aktív állami szerepvállalás, amit a Fidesz szorgalmaz.

A társasházaknál be kellene vezetni a kötelező felelősségbiztosítás intézményét, hogy a szomszéd lakók által okozott felelőtlen károkozást könnyebb legyen megtéríteni. Az ilyen államkép azonban, mely a piaci tökéletlenségeket orvosolja, de a piaci folyamatokba közvetlen nem avatkozik be (pl. nem épít lakást), szöges ellentétben áll a Fidesz szakmailag hozzá nem értő politikájával.

A Fidesz rendkívül büszke az aktív, -véleménye szerint- munkahelyteremtő gazdaságpolitikájára, ugyanakkor arról, hogy hogyan lehetne mobilabbá, rugalmasabbá tenni a munkaerőpiacot, vajmi keveset mond. Meg kellene szüntetni minden olyan adót és illetéket, amelyek az ingatlanok átruházását adóztatják és emellett el kellene törölni a lakbér 25%-os forrásadóját is. A kieső adó- és illetékbevételeket pótolni lehetne az ingatlanadóból, mely egy sokkal igazságosabb és hatékonyabb adófajta.

A szocpol-támogatással és a lakbértámogatással szemben a Fidesz ismét a szociális bérlekásépítést preferálná. Ez azonban piacot sokkal erőteljesebben torzítja, a makroegyensúlyt sokkal inkább rontja, és társadalompolitikai szempontból is igazságtalanabb.

Az elmúlt négy évben több lakás épült, mint a rendszerváltás óta bármely másik kormányciklus ideje alatt, és 70%-kal több, mint az Orbán-kormány idején. A Fidesz lakáspolitikája hatására azonban leeshetnek az ingatlanárak, immobillá válhat a munkaerőpiac és csökkenhet a nemzeti jövedelem.

Az Orbán-kormány lakástámogatási rendszere egyrészt nem volt méltányos, nem a rászorultak juthattak hozzá, másrészt ennek hatására felemésztődtek a lakossági megtakarítások, melyek korábban biztosították a fedezetét a vállalati és költségvetési hitelfelvételeknek. Ennek visszaállítása hibás lépés lenne!

A Fidesz szerint káros lenne, ha 330 euró/forint árfolyamon csatlakoznánk az euróövezethez. Ezzel az állítással csak két gond van. Egyrészt képtelenség ennyire gyenge árfolyam mellett betartani a maastricht-i inflációs kritériumot, tehát az egész csak mesterséges pánikkeltés, ugyanis így úgyse lehetne bevezetni az eurót. Másrészt pedig a viszonylagosan gyenge árfolyam melletti csatlakozás egyáltalán nem lenne hátrányos, hanem kifejezetten előnyös lenne a versenyképesség szempontjából.

Az áram az EU-25 kétharmadában, a gáz pedig a három balti országon kívül mindenütt drágább, mint hazánkban! A háztartási energiaárak nemcsak messze átlag alattiak hazánkban, de az Eurostat adataiból az is látszik, hogy nálunk az árszabályozás szolidárisabb is, mint az EU többi államában, ugyanis nálunk a kisfogyasztók preferáltabbak.

A foglalkoztatottság nem csökken, hanem emelkedik, az Orbán-kormány időszakában sem nőtt olyan mértékben a foglalkoztatottság, mint állítják, az Új-Széchenyi terv keretében beígért támogatások a harmadára csökkentek három hét alatt, ha a Fidesz betartja ígéreteit összeomlik a pénzpiac, lehetetlen a teljes foglalkoztatottság...

Orbán szerint a magyarok félnek, mert rossz a közbiztonság. Szerinte többet kellene költeni a rendőrségre. Nemzetközi felmérések szerint azoban a magyarok a legelégedettebbek a rendőrségük munkájával egész Közép-Kelet Európában és GDP arányosan is átlag fölött költünk közbiztonságra.

Deutsch szerint betatható a Fidesz minden választási ígérete anélkül, hogy a költségvetés egyensúlya felborulna. Szerinte a független közgazdászok feleslegesen vészmadárkodnak, hisz Surányinak sem volt etekintetben igaza 1998-ban. A különbség csak az, hogy akkor sokkal jobb államháztartási és konyjunktúrális helyzetben sokkal kevesebbet ígérgetett a Fidesz...

Ha engednénk a külföldiek és a belföldi jogi személyek számára a földvásárlást, akkora földárak -a gazdák legnagyobb örömére- egyből elkezdenének emelkedni, elindulna a birtokkoncentrációs folyamat, a gazdák hitelképesek lennének, képesek lennének hosszú távú beruházásokat eszközölni, és az EU-ban is képesek lennének megállni a helyüket a versenyben. (Aki pedig nem, az a jelenlegi piaci árnál jóval magasabban el tudná adni a földjét.)

Ahelyett, hogy infrastruktúrafejlesztéssel, az adminisztráció egyszerűsítésével, a multiknak járó adókedvezmények eltörlésével, informatikai beruházásokkal valóban növelnék az esélyegyenlőséget a vállalkozások körében, a Fidesz újra a közvetlen támogatáspolitikának propagálásával próbál szavazatokat szerezni. Ez azonban csak tovább rontja a helyzetet.

Az információáramlás tökéletesítésének rendkívül nagy pozitív tovagyűrűző hatásai vannak a gazdaságra. Összehasonlíthatóbbakká válnak az árak, a bérek, a munkateljesítmények, a termék- és szolgáltatásminőségek, és csökkennek a tranzakciós költségek. A verseny éleződik, mely egyrészt hatékonyságot szül, másrészt igazságosabb is lesz a verseny, hiszen megszűnik az információ monopolizálása.

A teljes foglalkoztatás csak egy olyan képzeletbeli piacgazdaságban lenne megvalósítható, ahol sztenderdizáltak a munkafolyamatok, a technológiák nem igényelnek speciális szaktudást, az átképzések és átköltözések költségmentesek, ahol nincsenek szakszervezeti és kormányzati lobbyerők a bérek emelése érdekében, és ahol nem létezik a minimálbér intézménye.

A 2002-es lakástámogatási rendszer magas és hosszú távú terhet rótt az államháztartásra, elszipkázta a lakossági megtakarításokat, ráadásul társadalmilag is igazságtalan volt, hisz főleg a gazdagok vehették igénybe. Orbán mégis visszaállítaná!

Orbán szerint az új lakástámogatási rendszer pénzügyi instabilitást okoz, ugyanakkor a magasabb bérek növelni tudnák az ország versenyképességét. Ezek éppen annyira téves állítások, mint amennyire megalapozatlan ígéret az ingyen gyógyszer, amely valójában a korrupció melegágya lehet.

A Fidesz állításával ellentétben, a munkanélküliség növekedése mellett tavaly növekedett a foglalkoztatottság is, és ezért nem csökkent, hanem nőtt a TB-kassza bevétele. A Fidesz járulékbevételnövekedésre vonatkozó prognózisa eltúlzott várakozás.

Miután a még pártsemleges sajtóorgánumok is elég erősen megkritizálták a Fidesz megalapozatlan ígéreteit és álomjavaslatait, új számok, új érvek láttak napvilágot a Fidesz háza táján. Idézetek Orbán január 24-i szentesi beszédéből.

A Fidesz által emlegetett 120 ezer új munkahely -már ha tényleg létrejön- által befolyó államháztartási többletbevétel számítások szerint 60-70 milliárd forint lesz. Orbán mégis ezt jelölte meg a 650 milliárdos járulékcsökkentés, a 14. havi nyugdíj és az évi 600 milliárdos egészségügyi többletkiadások fedezeteként.

Varga Mihály szerint az Orbán-kormány ténykedése igazolja a járulékcsökkentés sikerességét, azonban a KSH tényadatai mást igazolnak...

Orbán véleményével ellentétben a jelenlegi gazdasági helyzetben a radikális adó- és járulékcsökkentés nem élénkítené jelentős mértékben a gazdaságot, ugyanis nincsenek olyan mértékű kihasználatlan kapacitások, ugyanakkor gigantikus méretűre növekedne ezáltal a külső- és belső egyensúlytalanság és összeomlana a forint árfolyama.

Deutsch Tamás minden közgazdasági tankönyvet megszégyenít érvelésével, ugyanis szerinte minden magyar problémát meg lehet oldani egyetlen gazdaságpolitikai intézkedéssel: a gázár csökkentésével. Szerinte ez nemcsak az inflációt csökkenti, de növeli a versenyképességet, a foglalkoztatottságot, és az adóbevételeket is. Szerinte még a költségvetés hiányát is ezzel a "zseniális" lépéssel lehetne csökkenteni.

Orbán, Áder és Varga december 22-én tartott évértékelő (ciklusértékelő) beszédei nemcsak tele voltak demagógiával és populizmussal (erre nem kívánunk reagálni), hanem több tételes tárgyi tévedés is volt állításaikban, amelyeket most a KSH statisztikai adataival cáfolunk.

A mezőgazdasági támogatások részesedését az EU központi költségvetésében már több mint 30 éve folyamatosan csökkentik. Ez szolgálja ugyanis a hatékonyságot, ezt támasztja alá mind a közgazdasági elmélet, mind a gyakorlati tapasztalat, és a világkereskedelmi megállapodások is ezt szorgalmazzák. Orbán ennek ellenére bírálja az EU-t!

Orbán téved, amikor azt állítja, hogy az SZJA alsó kulcsának 18%-ról 13%-ra történő lecsökkentése jobban kedvez a szegény rétegeknek, mint az ÁFA kulcsának 25%-ról 20%-ra történő lecsökkentése. Valójában ennek az ellenkezője igaz!