Az Ésszerűség és Felelősség Platform a mai naptól ismét elkezdi azoknak a választási közleményeknek a folyamatos publikálását, amellyel olvasóink már a 2006-os választási kampány idején is találkozhattak. Amikor egy fideszes politikus tesz bármilyen olyan gazdaságpolitikával foglalkozó nyilatkozatot, amely szakmailag teljességgel megalapozatlan, akkor azt mi azonnal tényekkel és adatokkal cáfoljuk. (A 2006-os kampány idején 30 különböző témában/hírlevélben mutattunk be számtalan ilyen tényinformációt. A közleményeket akkoriban több ezer példányban terjesztettük, de még
ma is megtalálhatók a honlapunkon.)
Az idei első ilyen választási közleményünk Varga Mihály
mai rádióinterjújával foglalkozik, amelynek tömör összefoglalója a
portfólió.hu oldalán is elérhető.
1. Teljesen hiteltelen, hogy Varga Mihály egyszerre kifogásolja a MÁV mellékszárnyvonalainak megszüntetését (azaz a takarékossági intézkedéseket), majd később hozzáteszi, hogy véleménye szerint jövőre akár 300 milliárd forintos lyukat is üthetnek a költségvetésben a MÁV és a BKV idén el nem számolt (és jövőre átcsoportosított) kiadásai. Eközben persze (szokás szerint) egyetlen mondatot sem mond arról, hogy szerinte hogyan kellene ezt a hiányt lecsökkenteni.
2. Másrészt, eleve nem létezhet olyan, hogy "el nem számolt kiadás", hiszen amióta áttértünk az államháztartás eredményszemléleten alapuló (ESA95) elszámolási módszertanára, azóta az állami vállalatok veszteségét mindig abban az évben kell az államháztartási hiányhoz hozzászámolni, amikor az az adott vállalatnál megjelenik, és nem akkor, amikor a költségvetési támogatást folyósítják a vállalat számára. (Korábban, a vállalat "kiéheztetésével" át lehetett csoportosítani a költségvetési támogatást - és ezzel együtt a költségvetési hiányt is - a következő évre.) Különben is, a központi költségvetésből 2009-ben 126 milliárd forinttal támogatják a MÁV-ot, tehát a számok alapján sem állítható, hogy a Kormány 2010-re "pakolta volna át" a kiadásokat.
3. Nyilvánvaló önellentmondások is vannak a Fidesz alelnökének interjújában. Például, először azt kifogásolja, hogy véleménye szerint a Kormány azért rögzített a 2010-es költségvetésben "túlságosan" magas, 325 milliárd forintos tartalékot, hogy a Kormány a Parlament jóváhagyása nélkül dönthessen az összeg elköltéséről, és ebből a választások ideje alatt túlköltekezhessen. Majd, ugyanezen interjú egy másik szakaszában pedig azt állítja, hogy a Kormány túlbecsülte a jövő évi adóbevételeket, és valójában ennél kevesebb fog befolyni. Ez azért önellentmondás, mert ha a Kormánynak tényleg a trükközés lett volna a célja, azaz az, hogy többletbevételhez jusson, és azt választási célokra használja, akkor nem túlbecsülte volna, hanem alulbecsülte volna az adóbevételeket. Valójában, természetesen a magas tartalékok oka nem választási célzatú volt, hanem (ahogy részben még maga Varga is elismeri) a világgazdasági válság miatti magas bizonytalansággal volt indokolható.
4. Teljesen hiteltelen az az állítása is, hogy a jövő évi költségvetési hiány azért lesz a tervezettnél magasabb, mert a tervezés elkezdésekor 250-260-as euró/forint árfolyammal számolt a Kormány, miközben ma már inkább a 270-280 közötti árfolyam látszik reálisabbnak 2010-re. Valójában, a tervezési munka elkezdésekor az euró/forint árfolyam nem alacsonyabb volt, hanem magasabb volt, mint most. Tehát, a Kormány sose számolt 250-260 körüli árfolyammal, hiszen ilyen alacsony árfolyamszint utoljára csak a tavaly októberben kitört világgazdasági válság előtt volt.
5. Nagyon vad csúsztatás az az állítás, hogy ha a Fidesz kerülne hatalomra, akkor elképzelhető, hogy évi 300 milliárd forintos költségvetési megtakarítás keletkezhetne abból, hogy a jelenlegi 6,5% körüli állampapír piaci hozamok 1,5% körülire csökkennének. Ez ugyanis gyakorlatilag azt jelentené, hogy a hozamok több mint 3%-ponttal esnének be az infláció alá! Ilyenre azonban még Magyarország legnagyobb virágkorában sem volt példa, nemhogy egy világgazdasági válság kellős közepén! Kicsit cinikusabb megfogalmazással erre szokták mondani, hogy ha egy politikus ilyen felelőtlen illúzióról beszél, akkor legfeljebb úgy lenne hihető, hogy legalább ő maga elhiszi, amit mond, ha a saját magánvagyonát is feltenné ugyanerre, azaz ha saját pénzével is fogadna ekkora hozamcsökkenésre a tőzsdén.
6. Szelektív, de inkább "torz" emlékezésnek nevezhető az az állítás, hogy a Fidesznek a kormányzása alatt volt az euróbevezetésre vonatkozóan céldátuma. Valójában ilyen dátumot soha nem jelöltek meg sem hivatalosan, sem informálisan. Sőt, a nemzeti protekcionista, a belső keresletet élénkítő, valamint 2001-től már az államháztartási hiányt is felduzzasztó gazdaságpolitikájuk ráadásul még ellentétes is volt az euró bevezetésének politikájával.
Az eddig leírtakon kívül még számos olyan további rendkívül ködös és felelőtlen ígéret is elhangzott, amelyek megvalósítási módjáról Varga Mihály semmit nem volt hajlandó elárulni (pl. nagyarányú adócsökkentés, növekedési politika IMF-hitelből történő finanszírozása, egymillió új munkahely teremtése, stb.). Ezek egyelőre csak megmosolyogni való, levegőbe mondott szavak, de amint több részletet megtudunk a megvalósítási elképzelésekről, természetesen hírlevélben reagálunk rá.
