A volt miniszterelnök újabb adóötletelésének lehettünk tanúi a július 8-i Gyurcsány-Orbán vitán. A Fidesz korábban beadott adóreformjavaslataival ellentétben, Orbán ezúttal azzal állt elő, hogy az ÁFA kulcsának 25%-ról 20%-ra történő lecsökkentése helyett a Kormány inkább a személyi jövedelemadó alsó kulcsát csökkentse le 18%-ról 13%-ra. Álítása szerint ez jobban kedvez a szegény rétegeknek, azonban a közgazdaságtudomány kemény érvei ennek az ellenkezőjét bizonyítják.

Tekintsük át a közgazdasági érveket!
1)   Az SZJA alsó kulcsának csökkentése a magas jövedelműeknek is kedvez, hiszen ennek hatására nemcsak az alacsony, hanem a magas jövedelemmel rendelkezők jövedelmének másfél millió forintig eső része is csak 13%-kal fog adózni az eddigi 18% helyett.
2)   A minimálbérből, illetve a segélyekből élők, valamint az eltartottak, azaz az önálló jövedelemmel nem rendelkezők számára egyáltalán nem jelent semmilyen előnyt, ha az SZJA alsó kulcsát csökkentik.
3)   Az ÁFA-csökkentés azok számára kedvező, akik a jövedelmüknek, illetve a rendelkezésére álló pénzösszegüknek (pl. segély, támogatás, stb.) a jelentős részét fogyasztásra költik. Pontosan a legszegényebb rétegek tartoznak ebbe a csoportba! Míg például a minimálbéren élők, és a szegények a jövedelmük egészét a napi létfenntartására költik, a több millió forintot kereső gazdag emberek megtakarítják a jövedelmük nagyrészét. Az ÁFA csökkentése (mint a fogyasztást terehelő adónak a csökkentése) tehát elsősorban a szegényebb rétegeknek kedvez, ugyanis ők a jövedelemük sokkal nagyobb hányadát fogyasztják el.

Jelen helyzetben az ÁFA csökkentése nemcsak szociális okok miatt előnyösebb az SZJA alsó kulcsának csökkentésénél, hanem azért is, mert Magyarországnak 2008-ra teljesítenie kell a maastricht-i kritériumokat annak érdekében, hogy 2010-re bevezethesse az eurót. Az alacsonyabb ÁFA-kulcs hozzájárul az infláció csökkenéséhez, amely azt eredményezheti, hogy a jegybank egy kevésbé szigorú monetáris politika alkalmazása mellett is képes lesz teljesíteni az előírt inflációs célt. Az enyhébb monetáris politika hatására kialakuló alacsonyabb kamatláb és gyengébb forint árfolyam pedig élénkítő hatással bír majd a gazdaságra, a termelésre, az exportra és a foglalkoztatottság szintjére egyaránt.