Az elmúlt 15 évben folyamatosan változtatgatták az adókulcsokat és az adósávokat, de az adótábla ötletszerű váltzotatgatásai nem sok gazdasági haszonnal jártak. Minden változtatás alkalmas volt arra, hogy a politikusok „eladjanak” a választók számára valamilyen új ideológiát, de ezek a változtatások kifulladtak a politikai marketing szintjén. Kézzel fogható eredmény az lenne, ha az államháztartás egyszerűbbé, átláthatóbbá és olcsóbbá válna, illetve ha csökkenne az adórendszer bonyolultsága, az állami bürokrácia nagysága, és csökkenne az adóelkerülések és adócsalások lehetősége.

A jelenlegi rendszerben kétféle módon érvényesül a szociális háló: léteznek adókedvezmények és léteznek a rászorultak részére juttatott közvetlen (készpénzes) támogatások. Mindkettő magas költséggel üzemeltethető államapparátust igényel. Össztársadalmi érdek, hogy az állami bürokrácia, azaz az állam fenntartásának a költsége csökkenjen, ezért célszerű lenne a két –egymással párhuzamos, és ugyanazt a célt szolgáló– állami intézményrendszert összevonni, egységesíteni. A két támogatási forma közül a közvetlen (készpénzes) támogatásnak van több előnye, ezért az adórendszerből ki kellene venni a szociális elemeket, és az ilyen juttatásokat célszerű lenne közvetlen támogatásokká átalakítani. (A cikk az egyes kedvezménytípusoknál külön-külön is tárgyalja ennek módját.)

A közvetlen támogatások –az adókedvezményekkel szemben– a következő előnnyel járnak:
1) A lakosságnak nagyobb boldogságérzetet jelent egy azonnali jövedelem-kiegészítés, mint egy később igényelhető adókedvezmény.
2) Politikailag népszerűbb támogatási forma a készpénzes támogatás.
3) A közvetlen támogatás jobban eljut a rászorultakhoz, ugyanis az adókedvezményt csak azok vehetik igénybe, akiknek van adóköteles jövedelmük.

A cikk bemutatja az adórendszert teljesen feleslegesen túlbonyolító ’adójóváírás’ intézményét is. Ezt teljesen meg kellene szüntetni, ugyanis ennek a funkciója kiváltható lenne az adósávok kiszélesítésével és az adókulcsok lecsökkentésével. Az utóbbi megoldás érvényesítése drasztikusan csökkentené az adminisztrációs költségeket.

A cikk tárgyalja a különböző forrásból származó tőkejövedelmek eltérő kulcsokkal sújtott, erősen piactorzító adóztatásának problémáját is. A különböző forrású tőkejövedelmek eltérő adóztatását célszerű lenne egységesíteni, inkább a társasági adó kulcsát felemelni, és ezzel a tőkejövedelem adókulcsát a munkajövedelem adójának kulcsaihoz közelíteni. A tőke mobilitását és az ingatlanok átruházását sújtó adótípusok helyett célszerű lenne inkább bevezetni az ingatlanadót.

A cikk bemutatja a munkavállalók részére biztosítható adómentes természetbeni juttatások fajtáit is. Ezek egy része kizárólag az adóelkerülést ösztönzi, ugyanakkor fenntartásuk előnyt nem jelent. Megszüntetésük csökkenthetné az adminisztrációs költségeket és hozzájárulhatna a gazdaság kifehérítéséhez. Az eltörlésük hatására növekednének az állami bevételek és csökkennének az államapparátusi kiadások is, amely lehetőséget biztosítana egy általános adócsökkentésre.