Orbán Viktor február 19-én Kuntszentmiklóson a következő demagóg kifejezésekkel hangoztatta ismételten a külföldi ellenes agrárpolitikáját: "a polgári kormány nem engedi majd kihúzni a magyar gazdák lába alól a földet", "nemzeti érdek, hogy a termőföld a magyar gazdák kezébe jusson, és ott is maradjon", "nem hunyhatunk szemet a bújtatott külföldi földvásárlás gyakorlata felett", "Magyarországon ma nem piacgazdaság, hanem vadkapitalizmus van."

A föld magyar kézben tartásának politikája nem újdonság a Fidesz részéről, ez már eddig is igen káros következményekkel járt a mezőgazdaság és a magyar gazdák számára. Annak hatására, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok megtiltják mind a külföldi magánszemélyek, mind pedig a hazai belföldi jogi személyek számára a földvásárlást, az eddigi kedvezményes, állami támogatású hitelekkel sem sikerült tőkét vonzani és jövedelmezővé tenni az agrárgazdaságot. Erről tanúskodnak a következő tényadatok is:

1) Nem indult el a birtokkoncentráció. A gazdaságok 72%-a 1 hektár alatti, 90%-a 5 hektár alatti, és 94%-a 10 hektár alatti bitorkot jelent, mely egészen elképesztő. Napjainkban az 50 hektár feletti, de inkább a 100 hektár feletti birtokokat szokták megművelésre alkalmasnak és jövedelmezőnek tekinteni. Az 50 hektár feletti birtokok részaránya azonban mindössze 1,4%! Ez nemzetközi összehasonlításban is kirívó.

2) A gazdaságok 60%-a nem éri el az évi 200 ezer, 80%-a pedig nem éri el az évi 500 ezer forintos jövedelmezőséget!

3) A mezőgazdaság részesedése a nemzeti jövedelemből drasztikusan csökkent az elmúlt 15 évben. Az 1990-es 9%-ról a mai 3% alá.

4) A mezőgazdaságban dolgozók aránya az elmúlt 15 évben 11%-ról 5%-ra csökkent.

5) A termőföldek ára -a földtulajdonosok, a gazdálkodók legnagyobb bánatára- a mai napig nem zárkózott fel a Nyugat-Európai színvonalhoz. Sőt! 3-5-szörös árdifferenciák vannak a mai napig. Ilyen nyomott földárak és ilyen elaprózott birtokszerkezet mellett a gazdák nem hitelképesek, nem tudnak még hitelt sem felvenni a bankoktól.

Az eddigi kormányzati próbálkozások (Nemzeti Földalap, kedvezményes hitelek, stb.) képtelenek voltak megoldani az agrárium problémáit.

A 90-es évek elején a jogszabályok még engedték, hogy belföldi jogi személyek földet vásároljanak. Azok a gazdasági társaságok a mai napig működnek, és ezek a legjövedelmezőbb gazdaságok a magyar agráriumban. Szükség lenne tehát az agrárpiac megnyitására!

Ha megengednénk a külföldiek és a belföldi gazdasági társaságok számára a földvásárlást, akkor a földárak -a gazdák legnagyobb örömére egyből- elkezdenének emelkedni, elindulna a birtokkoncentrációs folyamat, a gazdák hitelképesek lennének, képesek lennének hosszú távú beruházásokat eszközölni, és az EU-ban is képesek lennének megállni a helyüket a versenyben. (Aki pedig nem, az a jelenlegi piaci árnál jóval magasabban el tudná adni a földjét.)