Nincs belépve (Vendég)
Magunkról Rendezvények Választási közlemények Archív - ÁHT reform
Pártmegújítás Orbán-kormány időszakáról Gyurcsány-Bajnai időszakról
Az ÉFP elnöke
Hirdetés
Fórum
Tegyünk már konkrét javaslatokat !!!
Tobin adó pro és kontra
szavazás a segélyezéspolitikáról
Itt a válság, mit tegyünk?
Populizmus, mint negatívum ???
Merre tovább MSzP?
Deutsch-Für torzításai a munkaerőpiacról
Kertész Krisztián
2006.03.07
Deutsch-Für Tamás a március 7-i sajtótájékoztatóján a következőket állította, amely csúsztatásokat most a KSH tényadataival egyenként cáfolunk:

1) "Naponta 600 ember veszíti el állását,
sokan félnek a munkahelyük elvesztésétől, illetve attól, hogy ha valaki elveszti a munkahelyét, akkor nem, vagy csak nagyon nehezen tud munkahelyet találni."

2) "2002-ben a Medgyessy-Gyurcsány-kormány hivatalba lépésekor 5,7 százalékos volt, az Orbán-kormány hivatalba lépésekor 1998-ban pedig 9,1 százalék volt a munkanélküliség, tehát jelentős mértékben csökkent a munkanélküliség. Jóval több mint 230 ezer új munkahely jött létre."

3)
Deutsch-Für ismét elmondta, hogy a teljes foglalkoztatottság elérése céljából hatalomra kerülésük esetén 10 százalékponttal csökkentik a TB járulékot és meghírdetik az Új Széchenyi tervet, mely keretében 500 milliárd forint támogatást osztanak szét a kis- és középvállalkozások körében.

A KSH adatai alapján azonban a tények a következők:
1)
Korábban még csak a munkanélküliség növekedésével ijesztgetett a Fidesz, mostmár azonban egyre inkább a foglalkoztatottság csökkenését is elkezdte sugallni, ami viszont már tételes hazugság (kihasználva, hogy az állampolgárok egy része nincs azzal tisztában, hogy mit mutat a munkanélküliségi ráta és mit a foglalkoztatottsági ráta). A KSH adatai szerint 2002.ápr.-jún. időszakban átlagosan 3 millió 868 ezer, 2005.nov.-2006.jan. közötti időszakban átlagosan 3 millió 898 ezer volt a foglalkoztatottak száma. A Deutsch-féle értékelési stílust átvéve azt is lehetne mondani, hogy az elmúlt közel négy évben naponta átlagosan 24 fővel nőtt a foglalkoztatottság. A munkanélküliek (=álláskeresők) számának növekedése csak és kizárólag az aktivitási ráta növekedésének volt köszönhető és nem annak, hogy a munkahelyek száma csökkent volna.

2) A pontosság kedvéért: A KSH adatai szerint a munkanélküliségi ráta utoljára 1996-ban volt 9% fölött. Az Orbán-kormány hivatalba lépésekor a ráta mindössze 8% volt. A foglalkoztatottság pedig a négy éves ciklus alatt 3 millió 662 ezerről 3 millió 868 ezerre nőtt, mely nem 230, hanem mindössze 206 ezer fős bővülés.

3) Alig három héttel ezelőtt a Fidesz még 1500 milliárd forintnyi támogatást ígért az Új-Széchenyi terv keretében, mely mostanra már csak 500 milliárdra apadt volna? Ez új!
A korábbi 1500 milliárdos ígéretet bizonyítja például az itt olvasható Magyar Nemzet-cikk is, mely Orbán Viktor február 18-dikai balatonfüredi beszédét fogalalja össze.

A TB járulék csökkentéséről és a Széchenyi-terv kritikájáról már több hírlevelet küldtünk az elmúlt hetekben, melyek részletesen most is megtalálhatók honlapunkon. Ezúttal csak emlékeztetőül röviden:

a) Az ilyen kereslet élénkítő gazdaságpolitikai lépések csak akkor lehetnek hatásosak ha a nemzetgazdaságban nagy a szabad kapacitás. Mivel azonban ma Magyarországon a szabad kapacitások alacsonyak, és a munkanélküliségi ráta (7,5%) alig haladja csak meg a munkanélküliség természetes rátáját (hazánkban ezt 6%-ra mérik; ez a szint jelenti ma hazánkban a makroegyensúlyt) a belső kereslet ösztönzése inkább fogyasztásbővülésben csapódna le.

b) A mai egyensúlytalan költségvetési helyzetben a forintpiac nem bírna el egy látványos járulékcsökkentést és kiadásnövekedést.
Amikor minden befektető arra vár, hogy a választások után jön a költségvetési kiigazítás, egy ilyen lépés, az egyensúly után a piaci bizalmat is romba döntené (pontosabban a maradék bizalmat), és összeomlana a forint árfolyama. Miközben a Fidesz abban reménykedik, hogy majd egy-másfél éven belül 200 ezer munkahely jön létre az intézkedés hatására, a piacok néhány nap alatt képesek büntetni a rossz gazdaságpolitikát... Mindez a kamatok további kényszerű emeléséhez vezetne, mely tovább növelné az államháztartás kiadásait...

c) A Széchenyi-terv már korábban is erősen piactorzító és diszkriminatív volt, mely az ország versenyképességét inkább csak rontotta. A közleményünkön kívül egy egész tanulmány is foglalkozik honlapunkon a versenypolitika reformjával.

d)   A teljes foglalkoztatottság elérése lehetetlen, melynek közgazdasági magyarázatát az itt található közleményünkben fejtettem ki.
Bevezető
Bevezető
Logónk
További cikkek
A személyi jövedelemadó rendszer egyszerűsítése és ésszerűsítése
Az egészségügyi rendszer megújítása
Az infrastruktúrahálózatok fejlesztéséről
A tisztképzés átalakítása a haderőreform keretében
[cikk címe]
Néhány gondolat a járóbeteg ellátás megújításához
Regisztráció
Ha fórumozni szeretnél, vagy tagja szeretnél lenni az Ésszerűség és Felelősség Platformnak, regisztrálj itt, légy szíves!
tovább
Hírlevél
Ha szeretnél értesítőt kapni rendezvényeinkről, töltsd ki az alábbi mezőket!
Név:
Email:
Belépés
Név:
Jelszó:
Magunkról Rendezvények Választási közlemények