Az állami beavatkozás azért sem indokolt, mert Magyarországon jelenleg egyáltalán nincs lakáshiány. A lakásállomány ma már meghaladja a 4,2 milliót (3,7%-os növekedés az elmúlt négy évben), a 100 lakásra jutó népességszám (242 fő) és a 100 szobára jutó népességszám (94 fő) pedig egyaránt 5%-kal csökkent az elmúlt négy évben. Az elmúlt négy évben több lakás épült Magyarországon, mint a rendszerváltás óta bármelyik kormányzati ciklusban, és 70%-kal több, mint az Orbán-kormány idején.

A lakáscélú hitelállomány az elmúlt 5 évben a 18-szorosára emelkedett, és ez súlyos makroegyensúlyi zavarokat idézett elő, de a Fidesz ennek ellenére fokozottabban támogatná a lakáshitelezést! Sőt! Még a lakásépítéshez és lakásfelújításhoz kapcsolódó szolgáltatások ÁFÁ-ját is 5 százalékra csökkentenék a jelenlegi 20 százalékról. Céljuk az, hogy az eddigi rekordteljesítményre is rálicitálva, évi 50 ezer új lakás építését segítsék elő.
A korábban ismertetett egyensúlyi problémákon kívül az állami beavatkozás hatására gondot jelenthet az is, hogy a túlkínálat miatt nyomás alá kerülhetnek az ingatlanárak. Az alábbi ábrák is arról tanúskodnak, hogy amint lakásépítések meglódultak, az ingatlanáremelkedések megtorpantak.

Az ingatlanárak esetleges esése két okból is igen káros folyamat. Egyrészt a lakosság vagyonának 80%-a ingatlanokban van, így ha ezek ára esik, akkor csökken a hitelképesség, a vásárlási kedv, a belső kereslet, és ennek hatására csökken a nemzeti jövedelem is. Még ennél is súlyosabb következmény az, hogy ha csökkennek az ingatlanárak, akkor ezzel párhuzamosan meg is merevedik (illikviddé válik) a piac, ugyanis az emberek inkább kivárnak, mintsem hogy olcsóbban eladják lakásukat annál, mint amennyit egy-két évvel korábban ért. Ilyenkor van az, hogy az eladók változatlanul magas áron kínálják a lakásokat, vevő kevés van, és üzlet alig születik. Márpedig ha megmerevedik az ingatlanpiac, akkor annak igen káros hatásai vannak a gazdaság egyéb területeire is. A munkaerőpiac is immobillá válik, azaz az emberek nem váltanak munkahelyet még akkor sem, hogyha ez mind a saját szempontjukból (bérezés), mind pedig nemzetgazdasági szempontból előnyös lenne (termelékenységbővülés).













