Az alábbi tényadatok arról tanúskodnak, hogy Magyarországon jelenleg nincs nagy munkaerőfelesleg, azaz a munkaerőpiacon nincs nagy szabad kapacitás. Egy ilyen helyzetben egy olyan gazdaságpolitika sikeressége erősen megkérdőjelezhető, melynek legfőbb célja a munkaerő fokozottabb alkalmazása. (A Fidesz ugyebár ezt szorgalmazza.) Ma Magyarországon -a körülményekből kiindulva- elsősorban nem a munkahelyteremtő gazdaságpolitika lehetne sikeres (ahogy a Fidesz indítványozza), hanem a termelékenység növekedését eredményező, technológia- és tudástőke központú gazdaságpolitika. A közgazdasági szakirodalom (az úgynevezett ’neoklasszikus növekedési számvitel’) egyébként is azt bizonyítja, hogy egy ország gazdasági növekedése általában 2/3-ad arányban a technológiai fejlődésnek köszönhető, ugyanakkor a tőke és a munkaerő mennyiségi növekedésének együttes részaránya mindössze 1/3-ad!

Nézzük tehát a tényszámokat!
1. Ma Magyarországon több ember dolgozik, mint négy évvel ezelőtt! Míg ugyanis 2002 második negyedévében 3 millió 867 ezer foglalkoztatott volt, az utolsó három hónap átlagában ennél valamivel többre, 3 millió 883 ezerre becsüli a KSH a foglalkozotatottak számát.

2. A Fidesz folyton-folyvást a regisztrált munkanélküliek számát, a 436 ezres létszámot emlegeti, holott a KSH által mért munkanélküliség mindössze 327 ezer. A munkaügyi központokban nyilvántartott személyek sokszor csak a munkanélküliségi segély átvétele céljából regisztrálják magukat, ugyanakkor sokan közülük vagy feketén dolgoznak, vagy nem is keresnek munkát. A KSH felmérése hitelesebb, amit bizonyít az is, hogy a tudományos publikációk és a gazdaságkutató intézetek általában ezt az adatot használják. Sőt! Még a Fidesz is ebből a számból vezeti le a 7,8%-os munkanélküliségi ráta mutatóját. A Fidesz tehát még önmagával sem konzisztens, mert amikor a munkanélküliek létszámát hangsúlyozza, akkor a munkaügyi központok adatait idézi, amikor pedig a munkanélküliségi rátát számolja, akkor pedig KSH adatokat használ.

3. 2005-ben átlagosan 7,2% volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, amely nemzetközi összehasonlításban nem magas. Az EU 25 országában átlagosan 8,7% ez a ráta. A ráta kirívóan magas Lengyelországban (17,7%) és Szlovákiában (16,4%). A tartósan (12 hónapnál hosszab ideje) munkanélküliek aránya hazánkban 2,7%, az EU-25-ben pedig 4,1%.


forrás: Eurostat

4. Magyarországon az emberek átlagosan 60,5 évesen hagyják el a munkaerőpiacot, az EU 25 országában pedig átlagosan 60,7 évesen, tehát etekintetben sem mutatható ki, Magyarországon az átlagosnál lényegesen nagyobb szabad munkaerőkapacitás.