A két előző hírlevelünk adatai és tanulsága szerint ma Magyarországon nincs jelentős szabad munkaerőkapacitás, ezért a keresletélénkítő gazdaságpolitika elsősorban nem a termelés, hanem az import növekedéséhez és a külső egyensúly romlásához vezetne. Azt is olvashattuk, hogy a Fidesz ráadásul még a két keresletélénkítő intézkedéstípus közül sem a megfelelőbbet választotta, amikor úgy döntött, hogy nem a kormányzati beruházások növelésére, hanem az adók és járulékok csökkentésére helyezi elsősorban a hangsúlyt. Ez pláne negatív, ugyanis a kettő közül az utóbbinak van kisebb beruházásösztönző és munkahelyteremtő hatása, ugyanakkor az utóbbi növeli jobban a lakossági fogyasztást.

Az már csak egy hab a tortán, hogy a Fidesz még az adó- és járulékcsökkentést sem kommunikálja hitelesen. Nem a járulékok egyetlen típusának a mértéke számít ugyanis, hanem mindig az összelvonás, azaz a vállalkozásokat terhelő adó- és járulékelvonás összege. Hiába csökkentünk egy bizonyos adó- vagy járuléknemet, ha közben mást pedig megemelünk!

Márpedig a Fidesz nem beszél egyetlenegy adónemről sem, de még a járulékok tekintetében is figyelmen kívül hagyja a javarészét: munkavállalói nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot, az 1%-os munkavállalói és a 3%-os munkaadói járulékot, a baleseti járulékot, a szakképzési hozzájárulást, az egészségügyi hozzájárulást és a rehabilitációs hozzájárulást.

Az alábbi táblázatok bemutatják, hogy a munkaadói és munkavállalói járulékterhek hogyan alakultak 1992 óta, azaz hogy mely járuléktípus pontosan mekkora elvonást jelentett az elmúlt másfél évtizedben. A táblázatból kiolvasható, hogy az összesen 29%-os munkaadói TB járulékteher (amit a Fidesz 19%-ra akar csökkenteni) mindössze kb. a felét teszi ki a munkát terhelő össz-járulékelvonásnak. És akkor itt még nem beszéltünk egyáltalán a személyi jövedelemadóról, a társasági adóról és a rengeteg más adónemekről!


forrás: portfolio.hu


forrás: portfolio.hu

Egyszóval tehát, erősen populista dolog önkényesen kiragadni az adórendszerből egyetlen járuléknemet, és csak annak csökkentéséről beszélni, miközben nem beszélünk más adó- és járuléknemek esetleges emeléséről, illetve arról, hogy miből pótoljuk a kieső közel 650 milliárdos bevételkiesést.

A táblázatból is látható, hogy az Orbán-kormány már 1998 és 2002 között is eljátszotta azt, hogy miközben a TB járulékot csökkentette, megemelte a tételes rehabilizációs hozzájárulást és az egészségügyi hozzájárulást.