A foglalkoztatáspolitikát elemző közleménysorozatunkba egészen véletlenül tökéletesen beleillik a következő mai Népszabadság cikk: http://www.nol.hu/cikk/399497/
Ez gyakorlati tényekkel is bizonyítja ugyanis, hogy az egy alapjaiban is hibás feltételezés, hogy a járulékcsökkentés hatására a vállalkozások majd jelentősen több embert fognak alkalmazni.

Az alábbiakban idézek néhány gondolatot, nyilatkozatot a cikkből:

"Egy átfogó megállapodást üdvözölnének a munkaadói érdek-képviseleti szervezetek, azt viszont nem mernék vállalni, hogy az adók és járulékok csökkentéséért cserébe meghatározott mértékben növelik az általuk foglalkoztatottak számát… Az érdekképviseletek közül a legtöbben a "paktum" végrehajthatóságában kételkednek. Szerintük ugyanis szinte lehetetlen olyan visszacsatolási rendszert létrehozni, amelyben a megállapodás betartását bármelyik félnél is kikényszeríthetné.

Vadász Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) társelnöke úgy fogalmazott: egy "tb-csökkentésért több embert foglalkoztatok" típusú megállapodásnak nem volna sok értelme. Egyedül a munkaadó tudja ugyanis eldönteni, hogy adott piaci körülmények között hány alkalmazottra van szüksége. Könnyen előfordulhat, hogy a járulékcsökkentésekkel megspórolt pénzt a vállalat más területen, hasznosabb módon tudná elkölteni.

Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének elnöke szerint a régiók és szakmák közötti különbségek miatt szinte elképzelhetetlen, hogy egy ilyen megállapodás megvalósítható legyen."

A valóságos helyzet azonban a cikkben leírtaknál is nehezebb, ugyanis itt csak a politikához kifejezetten közelálló érdekképviseleteket és lobbykat interjúolták meg. Gondoljunk azonban az "egyszerű" magánvállalkozókra is! Nyilvánvaló, hogy mindenki a piaci helyzete függvényében, és a saját belátása szerint fog dönteni arról, hogy a járulékcsökkentés miatt megspórolt kiadást beruházásra, béremelésre, a foglalkoztatás növelésére, vagy a profit növelésére fordítja. (A profitkivét és a béremelés nagyrészben a fogyasztás növelésére fordítódik, amelynek nemzeti jövedelemnövelő hatása minimális.)

Etekintetben Orbán ötlete, hogy majd megállapodik a vállalkozókkal, hogy "az adórendszer egyszerűsítéséért, a bürokrácia mérsékléséért, a tb-járulék csökkentéséért cserébe munkahelyeket hoznak létre" egy alapjaiban is értelmetlen gondolat. Piacgazdaságban élünk, nem valamiféle felülről vezérelt, tárgyalásalapú, "szavazzuk meg, hogy hány embert alkalmazzunk és milyen béren" tipusú tervgazdaságban!