A cikk egy átfogó elméleti képet fest az államháztartási reformról. Az ÁHT valamennyi alrendszerének reformjánál a leglényegesebb közös vonás egyrészt az, hogy a költségvetés feladatokhoz rendelje a forrásokat és ne intézményekhez, másrészt pedig az, hogy élesen elkülöníthetőek legyenek egymástól a feladatfinanszírozó kiadások, a vagyonváltozással járó tételek és a transzferkifizetések...
A fák és zöldfelületek tulajdonjogának állami kézbe adásával megállítható lenne a zöldfelületek csökkenése. Az a magánszemély vagy önkormányzat, amely kivág egy fát, még akkor is fizessen az állam számára kártérítést, ha a saját tulajdonában lévő telekről vágta azt a fát ki!
Az elmúlt 15 évben folyamatosan változtatgatták az adókulcsokat és az adósávokat, de az adótábla puszta ötletszerű „balra-jobbra tologatása” nem sok gazdasági haszonnal járt. Minden változtatás alkalmas volt arra, hogy a politikusok „eladjanak” a választók számára valamilyen új ideológiát, de ezek a változtatások kifulladtak a politikai marketing szintjén. Kézzel fogható eredmény az, ha az államháztartás egyszerűbbé, átláthatóbbá és olcsóbbá válik, illetve ha csökken az adórendszer bonyolultsága, az állami bürokrácia nagysága, és csökken az adóelkerülések és adócsalások lehetősége...
Magyarországon a sorkatonaságot eltörölték és a haderőreformot sikeresen elindították. Mindezt azonban egyelőre nem követte a tisztképzés rendszerének átalakítása. Az alacsony létszámú tiszti kiképzéséhez nincs szükség Nemzetvédelmi Egyetemre és tiszti főiskolákra. A tisztjelölteket a polgári főiskolákon és egyetemeken végzett hallgatók közül lehetne toborozni, akik ezután a speciális katonai ismereteket egy, vagy másfél éves kiképző-átképző tanfolyamon képesek lennének elsajátítani...
Az infrastruktúrahálózatokat (utak, vasútak, gáz-, villany- és telefonvezetékek, Internetes optikai kábelek, stb.) állami tulajdonban célszerű tartani. Közgazdaságilag ideális helyzetben a piacon több magánszolgáltató verseng, és ezek az infrastruktúra használatáért jogdíjat fizetnek, amelyet az állam az infrastruktúra műszaki karbantartására, fejlesztésére költ...
A cikk célja, hogy az egészségügyi rendszer rendkívül súlyos problémáinak rövid összefoglalása után ismertessen egy olyan reformjavaslatot, mely megoldást jelenthet a problémákra. A cikk elsősorban a fekvőbeteg ellátásból meríti a példákat, de a struktúrának hasonlónak kell lennie a járóbeteg ellátás esetén is. A járóbeteg ellátás specialitásait külön cikkben tárgyalom.
A cikk célja, hogy bemutassa a versenypolitika eszközrendszerét és rámutasson arra, hogy melyek azok az intézkedések, amelyek ténylegesen a nemzetgazdaság versenyképességét javítják, és így Magyarországon is alkalmazandóak, és melyek azok a támogatástípusok, amelyeknek célja álszent módon csak a klientúraépítés, és eközben gazdaságunk versenyképességét is rontják...
A gyógyszerpolitika mélyreható átalakítására lenne szükség, ugyanis a lakosságra, a gyógyszergyártókra és forgalmazókra, valamint az Egészségügyi Pénztárra rótt terhek évről évre folyamatosan nőnek, miközben az ellátás színvonalában egyáltalán nem érzünk javulást...
A lakbér és az ingatlanátruházás adónemei (forrásadó, illetékek) a tőke és munkarő mobilitástát akadályozzák, így a piacok működésének hatékonyságát rontják. Helyettük be kellene vezetni az ingatlanadót, mely egyrészt sokkal igazságosabb adófajta (a gazdagok többet adóznak), másrészt az adóhivatalok számára sokkal olcsóbban beszedhető. A társasházakban célszerű lenne bevezetni a kötelező felelősségbiztosítás és a kötelező házfelújítási takarékossági kassza intézményét. Az állam ne építsen lakásokat, és ne is támogassa a beruházó építőt, mert az szintén torzítja a piacot, hanem ehelyett adjon a rászorultaknak méltányossági alapon lakbértámogatást! A szocpol fenntartása továbbra is javasolt.
A járóbeteg ellátás megújítása alatt három dolgot értünk: a gyógyítás finanszírozási rendszerének átalakítását, a betegségmegelőzésre fordított fokozottabb érdekeltség megteremtését, és a közgyógyellátás finanszírozási rendszerének reformját...
